Összefoglaló
a 2013. január 21-i
vallomásomról
a Szolnoki Törvényszék előtt az
un. Sukoró perben
A vallomásomat 8
szerkezeti egységre osztottam:
I. Röviden kifejtem álláspontomat az eljárással
kapcsolatban (1. old) :
Az eljárást eddig
politikai érdekek határozták meg, amelyben alapkérdés a jog társadalmi
rendeltetésének a szerepe, ennek a tisztázása nélkül a jogi kérdésekről
beszélni olyan, mint a kannibalizmust kizárólag gasztronómiai kérdésként
kezelni
A jelen eljárást eddig, még ha
büntetőeljárásnak is nevezik sajnálatos mód a kezdettől fogva politikai
érdekeknek alárendelve, politikai szereplők nagy nyilvánosság előtt
hangoztatott elvárásainak megfelelően, azokkal összhangban folyatták le.
A Tisztelt Törvényszék iránti
bizalmam annak ellenére töretlen, hogy a jelen eljárás kijelölésére vonatkozó
valós szándékot nem ismerhettem meg, a kijelölés megítélésem az „Alkotmányba”,
az általános jogelvekbe, valamint Magyarországot is kötő nemzetközi
egyezményekbe ütközik, azonban az igazság nem lehet helyhez kötött és jogi
fenntartásaim, valamint a perkitelepítéssel együtt járó fizikai nehézségek,
valamint indokolatlan többletköltségek ellenére is igyekszem a Törvényszék
rendelkezésére állni.
Nem kívánok válaszolni az
Tisztelt Vádhatóság esetleges kérdéseire, ugyanis valódi vádlóimnak nem őket
tartom. A valódi vádlóimnak azokat tartom, akik társadalomra veszélyes céljaik
érdekében eszközként használhatják fel az állam büntető hatalmát,
II.
Röviden
ismertetem szakmai előéletemet és az MNV Zrt-ben való szerepemet (2-12):
Az elején a szakmai
múltamat ismertetem, utána a”bűnözői” szerepemet az „Elszámoltatásban”, majd az
MNV Zrt-ben betöltött szerepemről és az erre vonatkozó szabályokról beszélek. A
végén ismertetek egy példát a csereszerződések folyamatáról az MNV-n belül.
2006. augusztusában tértem
vissza a közszférába, ahol a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Vagyonkezelési
Főosztályvezető, Értékesítési Főosztályvezetői, Portfólió Osztályvezetői
valamint az ezeket összehangoló vezérigazgató-helyettesi munkakört –
vezérigazgató-helyettesi cím nélkül – láttam el egyidejűleg, ezeket a
munkaköröket előttem négy teljes munkaidős dolgozó látta el. Ekkor ismertem az
MNV Zrt. későbbi vezetői közül Tátrai Miklóst, aki először a KvVM
helyettes-államtitkára, majd a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, Bodnár
Teréziát, aki ekkor a KVI vezérigazgató-helyettese, majd ez a pozíciót az MNV
Zrt-ben is betöltötte, valamint dr. Váry Andrást, aki jogi igazgató volt.
Szakmai életutamat még ki
szeretném azzal egészíteni, hogy 1993. óta kisebb megszakítással egészen
őrizetbe vételemig ill. előzetes letartóztatásomig meghívott oktatóként
tanítottam az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, először a Magyar Jogtörténeti
majd a Közgazdasági és Statisztikai Tanszéken, itt legutóbb privatizációs és
állami vagyonkezelési ismereteket. Jelenleg doktori disszertációmat készítem
elő a velem kapcsolatban is folyó „Elszámoltatás” jogi környezetének elemzésére
a „Piszkos Jogtan” címmel.
Ennek a 26.§-a tartalmazza az
értékesítési igazgató feladatait. Ezek szerint a vezérigazgató-helyettesek
feladatkörébe tartozó értékesítési ügyekben, a-i) pontokban kilenc különösen
hangsúlyozott résznek jogi és technikai előkészítése és végrehajtása tartozott
a feladatkörömbe.
A jelen esetben ezek az
a.) pont: közreműködik az
értékesítéssel kapcsolatos jogi feladatok ellátásában, jogi szempontból
ellenőrzi és ellenjegyzi az eljárás során készített dokumentációkat és döntési
javaslatokat
c.) pont: koordinálja és
kontrolálja a vagyon értékesítéssel kapcsolatos feladatok ellátását,
ellenjegyzi a szerződéseket
f.) pont: koordinálja
vagyonértékesítési feladatokat
g.) pont: előkészíti az egyéb
értékesítési módok és elidegenítés esetén az illetékes vezérigazgató-helyettes
által elkészítet előterjesztés alapján az eljárást és gondoskodik annak
technikai lebonyolításáért
i) pont: koordinálja az
értékesítésekhez kapcsolódó értékbecslési feladatokat
III.
45
pontban tételesen cáfolom a vádirat állításait (13-23. old):
A 45 pontban a
vádirat szövegét követem és a kifogásolt szövegrészekről teszek általában
bizonyítékokkal alátámasztott vagy a vádirat bizonyítékait hiányoló észrevételt
pl.:
18.
17 old) bek. a sukorói ingatlanok
vonatkozásában a vádhatóság állításától eltérő összetételű ingatlan együttes
szerepel a 2008. június 13-i fordulónapos értékbecsléseknél, az itt felsorolt
sukorói ingatlan együttes tehát nem a 2008. június 13-i, hanem a július 03-i és
a csereszerződés tárgyát képező ingatlan együttest tartalmazza. A vádirat
hivatkozott része a nyomozati iratoktól eltérően állítja, hogy a Sukoró 018/3
hrsz., 018/4 hrsz., 019/12 hrsz., valamint a 019/19 hrsz. ingatlan szerepel a
2008. június 13-i forduló napjával készített értékbecslés tervezetben. A
vádhatóság szemmel láthatólag összecserélte a 2008. júniusi és a szerinte „manipulált”
2008. júliusi értékbecsléseket.
19.
17.old. (4) bek. a bekezdésben foglalt
állítás, miszerint én utasítást adtam volna Fehérvári Zsoltnak a 2008. júniusi
értékbecslés tervezet átdolgozására nem csak nem felel meg a valóságnak, hanem
még a nyomozati iratokban sincs erre semmiféle bizonyíték. Így nem tekinthető
másnak, mint amire a 2011. március 10-i és március 16-i kihallgatásaimon
utaltam (Nyom. Iratok. X. köt. Gyanúsított 1. kötet 699. old. ill. 715. old.),
nevezetesen az igazságszolgáltatás lesüllyesztése a gyanúsítás kiegészítését
közel másfél évvel megelőzően, egy politikai párt sajtótájékoztatóján politikai
érdekből elhangzott gyanúsítgatás szintjére. Megjegyzem az általam hivatkozott
sajtótájékoztatóra 2009. november 14-én került sor, míg az első
meggyanúsításomra 9 és fél hónappal később, mégsem szerepelt benne ez az
értékbecslés manipuláció.
A
sukorói értékek változására én csak több mint egy évvel később kaptam
magyarázatot, nevezetesen a magasabb értéket megállapító első tervezet még nem
számolt a legértékesebb terület az un. parti sáv leválasztásával illetve a
terület közművesítési költségei is jelentősen eltértek a korábbiaktól.
Az
albertirsai ingatlanok vonatkozásában való értékeltérés a júniusi és júliusi
állapotok közt pedig minden magyarázat nélkül önmagában cáfolja a vádiratban
személyemmel kapcsolatos elkövetési magatartást. (Nem lennék meglepve, ha
ugyanilyen előjelű eltérés, azaz értékcsökkenés a pilisi ingatlanok esetleges
korábbi változatainál is előfordult volna)
IV.
A
vádirat főbb fogalmi elemeit megállapításait összegzem és cáfolom (24-28.old):
Ezek a főbb fogalmak
a vagyoni hátrány, a szándékos elkövetési magatartás, értékbecslések
manipulálása.
A vádiratban, ha jól érzékelem a
következő tényállást illetve elkövetői magtartást írják körül:
Utasítottam az értékbecslőt, hogy az általam ismert
valós értéknél alacsonyabb értéket állapítson meg, így vagyoni hátrányt
okozzon, valamint visszaéltem a NIF Zrt-ben Felügyelő Bizottságában betöltött
tisztségemmel
Ezt követően cáfoltam
a vagyoni hátrányt a szándékos elkövetői magatartást, valamint az
értékbecslések manipulálását.
V.
A
nyomozással kapcsolatos észrevételeim (29-43):
Első a nyomozás
megindítása, amely a Fejér Megyei Főügyészség első látásra is kétséges
jelentése alapján indult, itt részletesen cáfolom a jelentés megállapításait.
A fenti jelentés, amelynek
alapja egy olyan újságcikk volt, amelynek egyik állítását, nevezetesen, hogy
„gyanús módon” igen rövid idő alatt, azaz három nap alatt döntött az MNV Zrt. a
csereszerződésről, már vak is láthatja, hogy az nem három nap, hanem több mint
három hónap volt. A másik állítás az értékaránytalanság vonatkozásában, pedig
sukorónál egy nem létező szerződést használt összehasonlítási alapként,
másrészt kísérletet sem tett arra, hogy a 4. sz főút területszerzéséért felelős
állami társaságtól információkat szerezzen be vagy az MNV Zrt-től.
Felsorolom a többi
feljelentést, ami a nyomozati iratokban szerepelt. Ez a felsorolás - 6 plusz egy volt - önmagában is cáfolja azt
a közvéleményben rögzített feltevést, hogy az eljárásra dr.Schiffer András
feljelentésre került sor:
a.)
dr.Schiffer
András a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselő 2009. július 22-i
beadványa/feljelentése (nyom.ir. I. kötet, 507. old)
A feljelentésre immár szokásos módon
újra egy újság cikk alapján került sor, amelyben a Magyar Hírlap c. napilap
2009. július 7-i számában megjelent egy emlékeztető az un. miniszterelnöki
találkozóról az amerikai befektetőkkel.
Dr.Schiffer András az
emlékeztetővel kapcsolatban a Btk. 225 §-a szerinti hivatali visszaélés
bűntettének gyanújára következtetett az alábbiak szerint:
a)
a beruházáshoz állami támogatásként ajánlott 2
milliárd 635 millió forintos állami támogatás kapcsán eljáró állami képviselők
büntetőjogi felelőssége. Az állami beruházás fejlesztési támogatás, különösen
annak összegszerűsítése, egyáltalán nem is szerepelt a hivatkozott
emlékeztetőben, az a kilenc hónappal később kiírt koncessziós pályázat kapcsán
merült fel.
b)
a beruházást 2009. április 10-én kiemeltté
nyilvánító 83/2009. sz. korm. Rendelet előkészítése során megtartották-e
jogalkotásról szóló törvény előírásait. Ez a tevékenység szintén nem szerepelt
az emlékeztetőben.
dr.Schiffer András 2009. október
6-án ugyancsak a fenti Magyar Hírlap cikkre történő hivatkozással újabb
feljelentést tett lényegében változatlan tényállás alapján, de már konkrétan
Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök ellen.
A feljelentés sem a telek
csereszerződés jogszerűségére, sem annak értékarányosságára nem vonatkozott,
kizárólag Gyurcsány Ferenc feltételezett hivatali visszaélésével foglalkozott.
A későbbiekben 2011. nyarán az Országgyűlés előtt a Legfőbb Ügyészség K.F.
2609/2009. számú indítványa Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére
törvényhelyében ugyan megegyezett dr.Schiffer András feljelentésében
foglaltakkal, viszont teljesen más jogi megközelítést és tényállást
tartalmazott, nevezetesen a korábbi miniszterelnök lényegében elvonta az MNV
Zrt. döntéshozó szervének hatáskörét és nem jogszabály alkotási törvény
megszegését illetve a kilátásba helyezett beruházás fejlesztési támogatást
tekintette törvénysértőnek.
A nyomozással
kapcsolatban külön kitértem a furcsa tárgyi bizonyítékokra, illetve hogyan lett
Orbán Viktorból bűnjel illetve lehet, hogy valaki összekeverte a 2010-es
elszámoltatási anyagokat a 2014-essel:.
Próbálkozásuk azonban nem járt
eredménnyel, azonban helyenként szokatlan szituációkat eredményezet, így
megtudhattam, hogy már 2000-től készülhettem erre a bűncselekményre, amikor a
Fővárosi Vagyonkezelőben pl a Nagybani piacos előterjesztéseket készítettem,
vagy esetleg saját magam bűnpártolására készíthettem egyetemi hallgatóimnak
vizsgakérdéseket. Nyilvánvalóan a szeretve tisztelt dr.Fazekas Géza ügyészségi
szóvivőre tekintettel kértem felvételemet a MUOSZ-ba, amelynek felvételi
adatalapja szintén nyomozati anyag vagy csak a saját hiányos büntetőjogi
ismeretemnek köszönhető, hogy nem ismertem fel az általam elkövetett
bűncselekmény és nyílászárók valamint golyós csaptelepek árajánlatai közötti
összefüggéseket. Ide sorolhatom nappalim mestergerendájának műszaki
dokumentációját, vagy a 2010-es Budapesti Úszó EB-ről készült fotókat is, de
talán a legfontosabb a sörös kutyáról készült videoklipp volt.
Elképzelhető a kapcsolat viszont
dr. Gál András Leventének az Oktatási Minisztérium akkori államtitkárának
2001-ben írt levelem és a jelen eljárás között, hiszen az államtitkár úr,
később már mint a Fejér Megyei Önkormányzat ügyvédje jelent meg a színen, vagy
az I. Orbán kormány korábbi miniszterének - aki jelenleg magas bírói hivatalt
visel - írt levelem, amelyből majd vallomásom végén szeretnék idézni.
A nyomozás során beszerzett
iratok között a bűncselekménnyel azonban a fentieknél valamelyest szorosabb
összefüggésben lévő iratokkal is találkoztam érdekes módon a bűnjelek között. A
vádemelést követően a Fővárosi Törvényszéken iratbetekintés során kértem a
bűnjeleket. A bűnjeleket azonban nem volt egyszerű a bíróságon megtalálni,
ugyanis a vádhatóság a vádirattal és a nyomozati iratokkal ellentétben nem
küldte be a bírósághoz. Később olyan tájékoztatást kaptam, hogy erre a némileg
szokatlan lépésre azért került sor, mert el akarták kerülni azok elkallódását
az illetékes bíróság kijelölése előtt. A vádhatóság itt is bizonyos látnoki
képességéről tett tanúbizonyságot, ugyanis vajon honnan tudhatta előre, hogy a
törvényileg illetékes Fővárosi Törvényszék más bíróság kijelölését fogja kérni.
Mindez azonban alátámasztja két másik vádlott társammal múlt év augusztus 6-án
írt el nyílt levelünkben foglaltakat, hogy a törvényileg illetékes bíróság csak
formálisan vizsgálta meg, hogy képes-e az eljárás lefolytatására. Sajnos a
nyílt levélben jelzett nehézségek pl. a kényszerű védő csere ugyancsak
bekövetkezett.
A bűnjelek között balta, kés és
Nokiás dobozok helyett viszont eljárás politikai céljaival ellentétes iratokat
is lehetett találni. Ezek közé tartozott a 117. és 118. sorszámú iratok,
amelyek találkozó Orbán Viktorral címet viselték. Függetlenül attól, hogy az
iratok mit tartalmaztak és nekem mi a véleményem Orbán Viktorról, itt szeretném
megjegyezni, hogy felháborít Magyarország jelenlegi miniszterelnökét, mint egy
másodrendű bűnjelet kezeljék.
Kész szerencse, hogy a nálam
lefoglalt nyomozási iratok közt szintén szerepelt Orbán Viktorral kapcsolatos
szerződés másolat. Az én büntetőjogi tudásomat meghaladó módon azonban nem
tudtam összefüggést felfedezni ennek, egy pártingatlannak a Fidesz részére
történő értékesítésének, amelyet Tátrai bűntársam és a miniszterelnök írt alá
és mások mellett én is ellenjegyeztem, vajon mi köze lehet a sukorói
csereszerződéshez. Nincs kizárva, hogy a nyomozóhatóság csak összekeverte a
2014-es elszámoltatási anyagokat a 2010-essel.
Jeleztem, hogy a tanúk a megfélemlítés légkörében tették meg
vallomásukat:
A tanúk eleve a vádhatóság
hathatós kommunikációs közreműködésével és az 50-es évekből ismert módszerekkel
kialakított légkörben tették vallomásukat, amikor elég volt az akkori Szabad
Népben leírni valakinek a névét ahhoz, hogy a megnevezett szakmai karrierje
vagy egész élete tönkre menjen. Politikai harcok céltáblájává lehetett tenni
bárkit, aki nem szolgálja a nyomozás koncepcióját, mint amint tették azt velem
is. A magánélet szintén céltáblába került,
Kitértem még a pszichológiai próbálkozásokra:
Bizonyos pszichikai
kényszerintézkedések már az őrizetbe vételemkor megtörténtek, így az őrizetbe
vételem napján volt a legközelebbi hozzátartozóm temetése, aki egész életemben
édesanyám mellett, helyenként őt is pótolva állt mellettem. Az őrizetem alatt
többször is jeleztem, hogy részt kívánok venni a temetésén. A kihallgató
ügyészek és a két kísérő rendőr jóindulatú hozzáállása ellenére egy számomra
ismeretlen személytől érkező telefonutasítására a temetésen való részvételemet
megtiltották azzal, hogy ellentétes az őrizetbe vétel céljával (nyom. ir. X.
köt. 547. old).
Férjét, a nagybátyámat 1952-57
koholt vádak miatt börtönbe zárták, őt nyolchónapos terhesen az akkori
nyomozóhatóságok kivallatták.
Az akkor nyolchónapos magzat
jelenleg az egyik ügyvédem.
VI.
Röviden
kitérek a csereszerződéssel kapcsolatos polgári perekre (44-45. old):
A polgári perekről
később egy alapos összefoglalást szeretnék a Törvényszéknek készíteni, most
csak az értékbecslésekkel kapcsolatos fejleményekre és a jogi megítélés
bizonytalanságára térek ki.
VII.
Elmondom,
hogy miképpen emlékszem vissza a csereszerződés előzményeire (46-52.old):
Ez egy történeti tényállás
felállítása, amelyben összefoglalom a csereszerződés megkötését megelőzően
játszott szerepemet, valamint talán érzékeltethetem a különbséget a történtek
és vádhatóság feltételezései között.
VIII.
Álláspontom
rövid összefoglalása (53-54. old.):
Tagadom, hogy az
ellenem felhozott vád bármely eleme helytálló lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése