Összefoglaló

a 2013. január 21-i vallomásomról

a Szolnoki Törvényszék előtt az un. Sukoró perben

A vallomásomat 8 szerkezeti egységre osztottam:

I.       Röviden kifejtem álláspontomat az eljárással kapcsolatban (1. old) :

Az eljárást eddig politikai érdekek határozták meg, amelyben alapkérdés a jog társadalmi rendeltetésének a szerepe, ennek a tisztázása nélkül a jogi kérdésekről beszélni olyan, mint a kannibalizmust kizárólag gasztronómiai kérdésként kezelni

A jelen eljárást eddig, még ha büntetőeljárásnak is nevezik sajnálatos mód a kezdettől fogva politikai érdekeknek alárendelve, politikai szereplők nagy nyilvánosság előtt hangoztatott elvárásainak megfelelően, azokkal összhangban folyatták le.

A Tisztelt Törvényszék iránti bizalmam annak ellenére töretlen, hogy a jelen eljárás kijelölésére vonatkozó valós szándékot nem ismerhettem meg, a kijelölés megítélésem az „Alkotmányba”, az általános jogelvekbe, valamint Magyarországot is kötő nemzetközi egyezményekbe ütközik, azonban az igazság nem lehet helyhez kötött és jogi fenntartásaim, valamint a perkitelepítéssel együtt járó fizikai nehézségek, valamint indokolatlan többletköltségek ellenére is igyekszem a Törvényszék rendelkezésére állni.

Nem kívánok válaszolni az Tisztelt Vádhatóság esetleges kérdéseire, ugyanis valódi vádlóimnak nem őket tartom. A valódi vádlóimnak azokat tartom, akik társadalomra veszélyes céljaik érdekében eszközként használhatják fel az állam büntető hatalmát,

II.    Röviden ismertetem szakmai előéletemet és az MNV Zrt-ben való szerepemet (2-12):

Az elején a szakmai múltamat ismertetem, utána a”bűnözői” szerepemet az „Elszámoltatásban”, majd az MNV Zrt-ben betöltött szerepemről és az erre vonatkozó szabályokról beszélek. A végén ismertetek egy példát a csereszerződések folyamatáról az MNV-n belül.

2006. augusztusában tértem vissza a közszférába, ahol a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Vagyonkezelési Főosztályvezető, Értékesítési Főosztályvezetői, Portfólió Osztályvezetői valamint az ezeket összehangoló vezérigazgató-helyettesi munkakört – vezérigazgató-helyettesi cím nélkül – láttam el egyidejűleg, ezeket a munkaköröket előttem négy teljes munkaidős dolgozó látta el. Ekkor ismertem az MNV Zrt. későbbi vezetői közül Tátrai Miklóst, aki először a KvVM helyettes-államtitkára, majd a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, Bodnár Teréziát, aki ekkor a KVI vezérigazgató-helyettese, majd ez a pozíciót az MNV Zrt-ben is betöltötte, valamint dr. Váry Andrást, aki jogi igazgató volt.

Szakmai életutamat még ki szeretném azzal egészíteni, hogy 1993. óta kisebb megszakítással egészen őrizetbe vételemig ill. előzetes letartóztatásomig meghívott oktatóként tanítottam az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, először a Magyar Jogtörténeti majd a Közgazdasági és Statisztikai Tanszéken, itt legutóbb privatizációs és állami vagyonkezelési ismereteket. Jelenleg doktori disszertációmat készítem elő a velem kapcsolatban is folyó „Elszámoltatás” jogi környezetének elemzésére a „Piszkos Jogtan” címmel.

Ennek a 26.§-a tartalmazza az értékesítési igazgató feladatait. Ezek szerint a vezérigazgató-helyettesek feladatkörébe tartozó értékesítési ügyekben, a-i) pontokban kilenc különösen hangsúlyozott résznek jogi és technikai előkészítése és végrehajtása tartozott a feladatkörömbe.

A jelen esetben ezek az

a.) pont: közreműködik az értékesítéssel kapcsolatos jogi feladatok ellátásában, jogi szempontból ellenőrzi és ellenjegyzi az eljárás során készített dokumentációkat és döntési javaslatokat

c.) pont: koordinálja és kontrolálja a vagyon értékesítéssel kapcsolatos feladatok ellátását, ellenjegyzi a szerződéseket

f.) pont: koordinálja vagyonértékesítési feladatokat

g.) pont: előkészíti az egyéb értékesítési módok és elidegenítés esetén az illetékes vezérigazgató-helyettes által elkészítet előterjesztés alapján az eljárást és gondoskodik annak technikai lebonyolításáért 

i) pont: koordinálja az értékesítésekhez kapcsolódó értékbecslési feladatokat

III.             45 pontban tételesen cáfolom a vádirat állításait (13-23. old):

A 45 pontban a vádirat szövegét követem és a kifogásolt szövegrészekről teszek általában bizonyítékokkal alátámasztott vagy a vádirat bizonyítékait hiányoló észrevételt pl.:

18.                  17 old) bek. a sukorói ingatlanok vonatkozásában a vádhatóság állításától eltérő összetételű ingatlan együttes szerepel a 2008. június 13-i fordulónapos értékbecsléseknél, az itt felsorolt sukorói ingatlan együttes tehát nem a 2008. június 13-i, hanem a július 03-i és a csereszerződés tárgyát képező ingatlan együttest tartalmazza. A vádirat hivatkozott része a nyomozati iratoktól eltérően állítja, hogy a Sukoró 018/3 hrsz., 018/4 hrsz., 019/12 hrsz., valamint a 019/19 hrsz. ingatlan szerepel a 2008. június 13-i forduló napjával készített értékbecslés tervezetben. A vádhatóság szemmel láthatólag összecserélte a 2008. júniusi és a szerinte „manipulált” 2008. júliusi értékbecsléseket.

19.                  17.old. (4) bek. a bekezdésben foglalt állítás, miszerint én utasítást adtam volna Fehérvári Zsoltnak a 2008. júniusi értékbecslés tervezet átdolgozására nem csak nem felel meg a valóságnak, hanem még a nyomozati iratokban sincs erre semmiféle bizonyíték. Így nem tekinthető másnak, mint amire a 2011. március 10-i és március 16-i kihallgatásaimon utaltam (Nyom. Iratok. X. köt. Gyanúsított 1. kötet 699. old. ill. 715. old.), nevezetesen az igazságszolgáltatás lesüllyesztése a gyanúsítás kiegészítését közel másfél évvel megelőzően, egy politikai párt sajtótájékoztatóján politikai érdekből elhangzott gyanúsítgatás szintjére. Megjegyzem az általam hivatkozott sajtótájékoztatóra 2009. november 14-én került sor, míg az első meggyanúsításomra 9 és fél hónappal később, mégsem szerepelt benne ez az értékbecslés manipuláció.

A sukorói értékek változására én csak több mint egy évvel később kaptam magyarázatot, nevezetesen a magasabb értéket megállapító első tervezet még nem számolt a legértékesebb terület az un. parti sáv leválasztásával illetve a terület közművesítési költségei is jelentősen eltértek a korábbiaktól.

Az albertirsai ingatlanok vonatkozásában való értékeltérés a júniusi és júliusi állapotok közt pedig minden magyarázat nélkül önmagában cáfolja a vádiratban személyemmel kapcsolatos elkövetési magatartást. (Nem lennék meglepve, ha ugyanilyen előjelű eltérés, azaz értékcsökkenés a pilisi ingatlanok esetleges korábbi változatainál is előfordult volna)

IV.            A vádirat főbb fogalmi elemeit megállapításait összegzem és cáfolom (24-28.old):

Ezek a főbb fogalmak a vagyoni hátrány, a szándékos elkövetési magatartás, értékbecslések manipulálása.

A vádiratban, ha jól érzékelem a következő tényállást illetve elkövetői magtartást írják körül:

Utasítottam az értékbecslőt, hogy az általam ismert valós értéknél alacsonyabb értéket állapítson meg, így vagyoni hátrányt okozzon, valamint visszaéltem a NIF Zrt-ben Felügyelő Bizottságában betöltött tisztségemmel

Ezt követően cáfoltam a vagyoni hátrányt a szándékos elkövetői magatartást, valamint az értékbecslések manipulálását.

V.   A nyomozással kapcsolatos észrevételeim (29-43):

Első a nyomozás megindítása, amely a Fejér Megyei Főügyészség első látásra is kétséges jelentése alapján indult, itt részletesen cáfolom a jelentés megállapításait.

A fenti jelentés, amelynek alapja egy olyan újságcikk volt, amelynek egyik állítását, nevezetesen, hogy „gyanús módon” igen rövid idő alatt, azaz három nap alatt döntött az MNV Zrt. a csereszerződésről, már vak is láthatja, hogy az nem három nap, hanem több mint három hónap volt. A másik állítás az értékaránytalanság vonatkozásában, pedig sukorónál egy nem létező szerződést használt összehasonlítási alapként, másrészt kísérletet sem tett arra, hogy a 4. sz főút területszerzéséért felelős állami társaságtól információkat szerezzen be vagy az MNV Zrt-től.

Felsorolom a többi feljelentést, ami a nyomozati iratokban szerepelt. Ez a felsorolás  - 6 plusz egy volt - önmagában is cáfolja azt a közvéleményben rögzített feltevést, hogy az eljárásra dr.Schiffer András feljelentésre került sor:

a.)              dr.Schiffer András a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselő 2009. július 22-i beadványa/feljelentése (nyom.ir. I. kötet, 507. old)

A feljelentésre immár szokásos módon újra egy újság cikk alapján került sor, amelyben a Magyar Hírlap c. napilap 2009. július 7-i számában megjelent egy emlékeztető az un. miniszterelnöki találkozóról az amerikai befektetőkkel.

Dr.Schiffer András az emlékeztetővel kapcsolatban a Btk. 225 §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettének gyanújára következtetett az alábbiak szerint:

a)    a beruházáshoz állami támogatásként ajánlott 2 milliárd 635 millió forintos állami támogatás kapcsán eljáró állami képviselők büntetőjogi felelőssége. Az állami beruházás fejlesztési támogatás, különösen annak összegszerűsítése, egyáltalán nem is szerepelt a hivatkozott emlékeztetőben, az a kilenc hónappal később kiírt koncessziós pályázat kapcsán merült fel.

b)    a beruházást 2009. április 10-én kiemeltté nyilvánító 83/2009. sz. korm. Rendelet előkészítése során megtartották-e jogalkotásról szóló törvény előírásait. Ez a tevékenység szintén nem szerepelt az emlékeztetőben.

dr.Schiffer András 2009. október 6-án ugyancsak a fenti Magyar Hírlap cikkre történő hivatkozással újabb feljelentést tett lényegében változatlan tényállás alapján, de már konkrétan Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök ellen.

A feljelentés sem a telek csereszerződés jogszerűségére, sem annak értékarányosságára nem vonatkozott, kizárólag Gyurcsány Ferenc feltételezett hivatali visszaélésével foglalkozott. A későbbiekben 2011. nyarán az Országgyűlés előtt a Legfőbb Ügyészség K.F. 2609/2009. számú indítványa Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére törvényhelyében ugyan megegyezett dr.Schiffer András feljelentésében foglaltakkal, viszont teljesen más jogi megközelítést és tényállást tartalmazott, nevezetesen a korábbi miniszterelnök lényegében elvonta az MNV Zrt. döntéshozó szervének hatáskörét és nem jogszabály alkotási törvény megszegését illetve a kilátásba helyezett beruházás fejlesztési támogatást tekintette törvénysértőnek.

A nyomozással kapcsolatban külön kitértem a furcsa tárgyi bizonyítékokra, illetve hogyan lett Orbán Viktorból bűnjel illetve lehet, hogy valaki összekeverte a 2010-es elszámoltatási anyagokat a 2014-essel:.

Próbálkozásuk azonban nem járt eredménnyel, azonban helyenként szokatlan szituációkat eredményezet, így megtudhattam, hogy már 2000-től készülhettem erre a bűncselekményre, amikor a Fővárosi Vagyonkezelőben pl a Nagybani piacos előterjesztéseket készítettem, vagy esetleg saját magam bűnpártolására készíthettem egyetemi hallgatóimnak vizsgakérdéseket. Nyilvánvalóan a szeretve tisztelt dr.Fazekas Géza ügyészségi szóvivőre tekintettel kértem felvételemet a MUOSZ-ba, amelynek felvételi adatalapja szintén nyomozati anyag vagy csak a saját hiányos büntetőjogi ismeretemnek köszönhető, hogy nem ismertem fel az általam elkövetett bűncselekmény és nyílászárók valamint golyós csaptelepek árajánlatai közötti összefüggéseket. Ide sorolhatom nappalim mestergerendájának műszaki dokumentációját, vagy a 2010-es Budapesti Úszó EB-ről készült fotókat is, de talán a legfontosabb a sörös kutyáról készült videoklipp volt.

Elképzelhető a kapcsolat viszont dr. Gál András Leventének az Oktatási Minisztérium akkori államtitkárának 2001-ben írt levelem és a jelen eljárás között, hiszen az államtitkár úr, később már mint a Fejér Megyei Önkormányzat ügyvédje jelent meg a színen, vagy az I. Orbán kormány korábbi miniszterének - aki jelenleg magas bírói hivatalt visel - írt levelem, amelyből majd vallomásom végén szeretnék idézni.

A nyomozás során beszerzett iratok között a bűncselekménnyel azonban a fentieknél valamelyest szorosabb összefüggésben lévő iratokkal is találkoztam érdekes módon a bűnjelek között. A vádemelést követően a Fővárosi Törvényszéken iratbetekintés során kértem a bűnjeleket. A bűnjeleket azonban nem volt egyszerű a bíróságon megtalálni, ugyanis a vádhatóság a vádirattal és a nyomozati iratokkal ellentétben nem küldte be a bírósághoz. Később olyan tájékoztatást kaptam, hogy erre a némileg szokatlan lépésre azért került sor, mert el akarták kerülni azok elkallódását az illetékes bíróság kijelölése előtt. A vádhatóság itt is bizonyos látnoki képességéről tett tanúbizonyságot, ugyanis vajon honnan tudhatta előre, hogy a törvényileg illetékes Fővárosi Törvényszék más bíróság kijelölését fogja kérni. Mindez azonban alátámasztja két másik vádlott társammal múlt év augusztus 6-án írt el nyílt levelünkben foglaltakat, hogy a törvényileg illetékes bíróság csak formálisan vizsgálta meg, hogy képes-e az eljárás lefolytatására. Sajnos a nyílt levélben jelzett nehézségek pl. a kényszerű védő csere ugyancsak bekövetkezett.

A bűnjelek között balta, kés és Nokiás dobozok helyett viszont eljárás politikai céljaival ellentétes iratokat is lehetett találni. Ezek közé tartozott a 117. és 118. sorszámú iratok, amelyek találkozó Orbán Viktorral címet viselték. Függetlenül attól, hogy az iratok mit tartalmaztak és nekem mi a véleményem Orbán Viktorról, itt szeretném megjegyezni, hogy felháborít Magyarország jelenlegi miniszterelnökét, mint egy másodrendű bűnjelet kezeljék. 

Kész szerencse, hogy a nálam lefoglalt nyomozási iratok közt szintén szerepelt Orbán Viktorral kapcsolatos szerződés másolat. Az én büntetőjogi tudásomat meghaladó módon azonban nem tudtam összefüggést felfedezni ennek, egy pártingatlannak a Fidesz részére történő értékesítésének, amelyet Tátrai bűntársam és a miniszterelnök írt alá és mások mellett én is ellenjegyeztem, vajon mi köze lehet a sukorói csereszerződéshez. Nincs kizárva, hogy a nyomozóhatóság csak összekeverte a 2014-es elszámoltatási anyagokat a 2010-essel.

Jeleztem, hogy a tanúk a megfélemlítés légkörében tették meg vallomásukat:

A tanúk eleve a vádhatóság hathatós kommunikációs közreműködésével és az 50-es évekből ismert módszerekkel kialakított légkörben tették vallomásukat, amikor elég volt az akkori Szabad Népben leírni valakinek a névét ahhoz, hogy a megnevezett szakmai karrierje vagy egész élete tönkre menjen. Politikai harcok céltáblájává lehetett tenni bárkit, aki nem szolgálja a nyomozás koncepcióját, mint amint tették azt velem is. A magánélet szintén céltáblába került,

Kitértem még a pszichológiai próbálkozásokra:

Bizonyos pszichikai kényszerintézkedések már az őrizetbe vételemkor megtörténtek, így az őrizetbe vételem napján volt a legközelebbi hozzátartozóm temetése, aki egész életemben édesanyám mellett, helyenként őt is pótolva állt mellettem. Az őrizetem alatt többször is jeleztem, hogy részt kívánok venni a temetésén. A kihallgató ügyészek és a két kísérő rendőr jóindulatú hozzáállása ellenére egy számomra ismeretlen személytől érkező telefonutasítására a temetésen való részvételemet megtiltották azzal, hogy ellentétes az őrizetbe vétel céljával (nyom. ir. X. köt. 547. old).

Férjét, a nagybátyámat 1952-57 koholt vádak miatt börtönbe zárták, őt nyolchónapos terhesen az akkori nyomozóhatóságok kivallatták.

Az akkor nyolchónapos magzat jelenleg az egyik ügyvédem.

VI.            Röviden kitérek a csereszerződéssel kapcsolatos polgári perekre (44-45. old):

A polgári perekről később egy alapos összefoglalást szeretnék a Törvényszéknek készíteni, most csak az értékbecslésekkel kapcsolatos fejleményekre és a jogi megítélés bizonytalanságára térek ki.

VII.   Elmondom, hogy miképpen emlékszem vissza a csereszerződés előzményeire (46-52.old):

Ez egy történeti tényállás felállítása, amelyben összefoglalom a csereszerződés megkötését megelőzően játszott szerepemet, valamint talán érzékeltethetem a különbséget a történtek és vádhatóság feltételezései között.

VIII.      Álláspontom rövid összefoglalása (53-54. old.):

Tagadom, hogy az ellenem felhozott vád bármely eleme helytálló lenne.